KATA törvény változása miatti információk

Mint az bizonyára már minden érintett előtt ismeretes, "új"j KATA kerül bevezetésre 2022. szeptember 1-től. Olyan törvény született, mely sokakat, sokunkat kedvezőtlenül és nem várt módon érint.

Röviden megpróbálom összefoglalni összefoglalni a várható változásokat:

• Az új KATA-ban 2022. szeptember 1-től csak és kizárólag a FŐÁLLÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ maradhat, ami azt jelenti, hogy nem lehet heti 36 órát elérő munkaviszonya, társas vállalkozói jogviszonya stb. CSAK és KIZÁRÓLAG FŐÁLLÁSÚ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ LEHET KATÁS!

• Az egyéni vállalkozó KATA-sként- CSAK MAGÁNSZEMÉLYEK felé szolgáltathat – állíthat ki számlát vagy nyugtát, céges partnerei nem lehetnek – kivéve a taxis személyszállítást végzők. Ha céges partnernek számláz, azonnal elveszíti KATA státuszát, kivéve taxis személyszállítást végző.

• Ezek alapján, aki katás Bt, Kkt, egyéni cég, ügyvédi iroda, egyéni ügyvéd, állatorvos stb. gazdasági társaságként a társasági adózás vagy a KIVA alá áttérni! (KIVA esetén 2022. augusztus 31-ig kell nyilatkozni!)

• Ha gazdasági társaságként áttér a számviteli törvény hatálya alá automatikusan, akkor KÖNYVVIZSGÁLÓI véleménnyel alátámasztott számviteli nyitó mérleget is kell készíteni! (előtte érdemes a KATA adózott jövedelmet a cég számlájáról a privát számlára átteni!)

• Azon kevés egyéni vállalkozó, aki bent maradhat a KATA-ban – megfelel az új szigorú kritériumoknak – 2022. szeptember 25-ig nyilatkozhat. Tehát MINDENKI kikerült a régi kata törvény hatálya alól automatikusan és nem automatikus az új KATA alá átkerülés, nyilatkozni kell!

• Azon egyéni vállalkozók, akik átalányadózásra térnek át 2022. október 31-ig nyilatkozhatnak.

• A szüneteltett egyéni vállalkozások is a fentiek alapján automatikusan kikerülnek a régi KATA hatálya alól, tehát ha nem nyilatkoznak 2022. szeptember 25-ig, akkor nem lesznek Új Katások!

Kik nem választhatják tovább a KATA-t 2022. szeptember 1-ét követően:

Azok, akik korábban az SZJA törvény miatt minősültek egyéni vállalkozónak

• a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

• az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

• az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

• az ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

• a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

A régi KATA törvényből az új Kata törvénybe át nem kerülő adóalanyok köre, akik kata adóalanyiság szintén megszűnik:

• az egyéni cég,

• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,

• a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,

• az ügyvédi iroda.

Ki választhatja az új KATA-t 2022. szeptember 1-ét követően:

“A főfoglalkozású egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) alapján keletkező adó- és más közteher-fizetési kötelezettségének választása és jogosultsága esetén e törvény szabályai szerint tehet eleget.”

Nem választhatja a KATA-t 2022. szeptember 1-ét követően az sem, aki nem minősül főállású egyéni vállalkozónak a tárgyhó egészében, tehát aki:

• legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül (saját jogú nyugdíjas),

• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

• a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

• olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

• rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül,

• a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül, (pl. ingatlanbérbeadás, magánszálláshely szolgáltatás nyújtás kivételével, ha azt önálló tevékenységként végzi)

• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

• a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

Az átmeneti rendelkezések – 15. § – között találunk egy olyan rendelkezést is miszerint a 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó kisadózó vállalkozás 2022. évben – a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 8. § (6) bekezdéstől eltérően – 40 százalékos mértékű adót abban az esetben fizet, ha az adóévben augusztus 31-éig megszerzett bevétele a Katv. szerinti adóalanyiság fennállásának a Katv. szerinti tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 1,5 millió forint szorzatát meghaladja. Eszerint 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszakra nem 8-szor 1 millió, hanem 8-szor 1,5 millió forint havi bevétel keretet alkalmazhatnak a kisadózást elvesztő adóalanyok is.

A jogalkotó a 2022. szeptember 1-ét követő katás időszakot az új katások esetén is külön veszi és kezeli, emiatt a (4) bekezdés azt külön időszakként tünteti fel. 2022. szeptember 1-től december 31-ig számukra külön 6 millió forintos bevételi határ került meghatároztásra, ami felett 40%-os adó fizetési kötelezettség keletkezik.

Az Szja törvény további feltételek támaszt az átalányadózás (pl. 24 millió forint éves bevételi határ) ill. a költséghányad (40%, 80%, 90%) választására. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

2022-től  az árbevételi értékhatár már nem fix, hanem az aktuális minimálbérhez igazodik, így idén:

• az éves minimálbér tízszerese ( 12 * 200 000 Ft * 10) = 24 000 000 Ft

• kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén: az éves minimálbér ötvenszerese ( 12 * 200 000 Ft * 50) = 120 000 000 Ft

Ha az adóalanyiság megszűnik, akkor a következő négy évben az átalányadózást nem választhatja újra a vállalkozó. Tehát ha az adóalanyiság 2022-ben megszűnik, akkor 2023-ra, 2024-re, 2025-re és 2026-ra sem lesz választható ez az adózási forma.

*Ha egy webáruház kizárólag csomagküldő internetes kiskereskedelmi tevékenységet végez (479102), akkor vonatkozik rá a 90%-os költséghányad 120 M Ft + ÁFA bevételig.

FONTOS!!! 

Ha egyszerre többféle tevékenységet végez a vállalkozás, úgy mindig a kedvezőtlenebb költségátalány lesz alkalmazható. Például, ha valaki végez olyan tevékenységet is, ahol 90%, és olyat is, amikor 80% költségátalány érvényesíthető, úgy ebben az esetben 80% költséggel lehet számolni.

Nem minősül bevételnek a jogszabályi vagy nemzetközi szerződés rendezése alapján fejlesztésre vagy költségek fedezetére folyósított vissza nem térített támogatás, illetve a visszafizetendő összegek sem (pl. letét, óvadék, kaució, stb).

Az átalányadózóknál a járulékalap nyugdíj szempontjából teljes évi szolgálati időt képez! Ezt fontos kiemelni, hiszen a KATA adóalanyiság esetében ez nincs így, és több esetben csak ez az érv szól az átalányadózás mellett.

Az átalányadó-besorolást érintő tevékenység módosítását, kiegészítését a változásra okot adó első értékesítést megelőzően kell bejelenteni.

Az iparűzési adó alapja pedig az átalányadózó adóalapjának 120%-a, de maximum a bevétel 80%-a.

Figyelem! Ha az adózó határidőben nem nyújtja be az iparűzési adó bevallását, úgy már csak az általános szabályok szerint adózhat.

Fontos! Ha év közben szűnik meg az átalányadózás, akkor az egész évre az általános szabályok szerint kell adóznia.

Az adó mértéke

• SZJA 15%

• TB járulék 18,5%

• SZOCHO 13%

• Iparűzési adó (településfüggő): 0-2%-ig, 2022-ben 0-1%-ig

Összeadva 15% + 18,5% + 13% + 1,2% (adóalap 120%-ának 1%-a 2022-ben) = 47,7%

Ránézve ez így nagyon magasnak tűnik, és való igaz, sok esetben nem éri meg ez az adózási forma, de mi fókuszáljunk most arra, hogy mikor igen.

A főállású egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után minden esetben köteles megfizetni a járulékokat:

• minimálbér / garantált bérminimum után 18,5%-os TB járulékot

• minimálbér / garantált bérminimum 112,5%-a után 13 %-os SZOCHO-t

A mellékállású egyéni vállalkozónak csak a törvényben meghatározott jövedelme után keletkezik adófizetési kötelezettsége. 

A fentieket nagyban befolyásolhatják az adókedvezmények, melyet az átalányadózó egyéni vállalkozók is érvényesíteni tudnak, azonban a KATA adóalanyok nem, ezért adózási mód váltás esetében minderre egyedi számítást kell végezni!

Adókedvezmények fajtái:

• négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

• 25 év alatti fiatalok SZJA menetessége

• meghatározott betegségek, fogyatékosságok esetén járó személyi adókedvezmény

• első házasok kedvezménye

• családi adó- és járulékkedvezmény

Nyugdíjas átalányadózónak az adóköteles jövedelme után kizárólag 15% SZJA fizetési kötelezettsége keletkezik.

90%-os költséghányad

Adómentesség. Előadások során tapasztaltam, hogy ez a kifejezés Pavlovi reflexeket indukál, a hallás kiélesedik, a figyelem összpontosul. Jelen esetben joggal, mert magasabb árbevételi szint esetében ez nagy lehetőség.

Fontos! Adómentesség akkor keletkezik, ha valaki nem főállásban végzi a tevékenységét, hiszen a főállású vállalkozóknak a minimálbér vagy a garantált bérminimum után járulékfizetési kötelezettségük keletkezik.

Abban az esetben tehát, ha az adózó nem főállású és 90% költségátalány alkalmazására jogosult, úgy 12 M Ft árbevétele adómentes!

Számítás: 12 000 000 Ft – (12 000 000 Ft * 0,9) = 1 200 000 Ft = adómentesített jövedelem

80%-os költségátalány esetében pedig 6 M Ft árbevételig él az adómentesség.

6 000 000 Ft – (6 000 000 Ft * 0,8) = 1 200 000 Ft = adómentesített jövedelem

Ez így nyilván sok(k) volt egyszerre, így kérdés esetén forduljon bizalommal hozzám. 

profikonyveloesztergom@gmail.com

H-Cs-ig: 9,00-15,30

P: 9,00-12,30

+ 36 20 5727 857